Gyakori kérdések

Mikor van a vezetékhez túl közel a növényzet?

Kisfeszültségű csupasz hálózat esetén 1,25 m, középfeszültségű (1-35 kV-os) 2 m, nagyfeszültségű (120 kV-os) vezeték esetében 4 m távolságot kell tartani a legkedvezőtlenebb esetben is (pl. az ágak szélviharból vagy jegesedésből származó lehajlásánál). A növényzetet olyan állapotban kell tartani, hogy a következő gallyazásig – a növekedést is figyelembe véve – ezek a távolságok biztonságosan meglegyenek.
Szabad vezeték alá ültetésre javasolható, alacsony koronamagasságú díszfafajták:

  • Acer campestre “Nana” – gömbkoronájú mezei juhar
  • Acer platanoides “Globosum” – gömbjuhar
  • Catalpa bignoides “Nana” – ernyőskoronájú szivarfa
  • Crataegus laevigata “Paul’s Scarlet” – pirosvirágú galagonya
  • Fraxinus excelsior “Nana” – gömbkőris
  • Fraxinus ornus “Mecsek” – mecseki virágos kőris
  • Malus x adstringens “Hopa” – díszalma
  • Malus baccata “Street Parade” – bogyós díszalma
  • Malus x purpurea “Eleyi” – pirosvirágú díszalma
  • Morus alba “Nana” – törpe eperfa
  • Prunus cerasus “Umbraculifera” – gömbmeggy
  • Prunus fructicosa “Globosa” – gömb-csepleszmeggy
  • Sorbus aria – lisztes berkenye
  • Sorbus borbásii – Borbás-berkenye
  • Tilia tomentosa “Bori” – kiskoronájú ezüst hárs
  • Tilia tomentosa “Teri” – kiskoronájú ezüst hárs

Mikor kezdi meg az áramszolgáltató a munkáját?

Az áramszolgáltató az érintettek értesítése mellett folyamatosan végezheti az üzemeltetését veszélyeztető növényzet eltávolítását. Az ingatlantulajdonosoknak a TELECENTRUM áll rendelkezésére ahhoz, hogy az áramszolgáltatót értesítsék arról, hogy a munkát maguk fogják elvégezni.”

Szabad-e növényt ültetni villamosvezeték alá? Mire ügyeljünk fatelepítéskor?
Fontos tudnivaló, hogy a biztonsági övezetben tilos olyan fát telepíteni, amely a vezetéket veszélyezteti. Ha fát ültetünk, mindig gondolni kell a fa végleges formájára, méretére, tehát arra, hogy a fa néhány év múlva sokkal nagyobb lesz. Inkább olyan helyre telepítsük, ahol hosszabb távon sem zavarja a vezetéket, illetve: ahol a vezeték hosszabb távon sem fogja a fa életét megnyomorítani. A szabad vezeték alá csak olyan fafajták ültetése célszerű, melyek kifejlett koronamagassága nem éri el a vezeték biztonsági övezetét. Ebben az esetben a gallyazás gyakorisága és mértéke jelentősen csökkenthető, esetlegesen teljesen elhagyható.

Faültetés,kivágás ,csonkolás szabályai, fák ültetésének szabályai:
Fa és cserje belterületi telkeken többnyire a következő előírások betartásával telepíthető:

  • kis koronájú fa telekhatártól, épülettől minimum 2 méterre
  • közép- és nagykoronájú fa telekhatártól-, épülettől minimum 3,5 méterre
  • cserje és örökzöld telekhatártól, épülettől minimum 1 méterre

Utcai fasor a következő előírások betartásával telepíthető:

  • Kis koronás fa telekhatártól, épülettől minimum 2,0 méterre
  • ajtó, ablak elé legkevesebb 2,5 méterre
  • kapubehajtótól legkevesebb 0,8 méterre,
  • törzsmagasság minimum 2,2 méter
  • Középkoronájú fa telekhatártól, épülettől minimum 2,5 méterre, ajtó, ablak elé legalább 3 méterre, kapubehajtótól minimum 1 méterre,törzsmagasságuk minimum 2,2 méteres kell legyen, hogy könnyedén elférjenek alatta a járókelők.
  • Nagy koronájú fa telekhatártól és épülettől minimum 3 méterre, ajtó-, ablak elé minimum 3,5 méterre, (fasorban egységes törzsmagassággal) * kapubehajtótól minimum 1,5 méterre, törzsmagasság minimum 2,2 méter.

Fák kivágásának és csonkolásának szabályai:
A 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása engedélyköteles. Ez alól kivétel a 20 centiméternél kisebb törzsátmérőjű, nem közterületi gyümölcsfa. Eszerint a telkünkön belül, azaz magánterületünkön található 10 centiméternél vastagabb átmérőjű díszfák kivágásához többnyire engedély kell, csakúgy, mint a 20 centiméteresnél vastagabb gyümölcsfák eltávolításához. A védett fafajok és bármilyen 30 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása csak a növény rossz egészségi állapota vagy szükségszerű – más módon és helyen véghez nem vihető – építési munka, illetve életveszélyes állapot megszüntetése érdekében történhet. Építés miatt kivágásra kerülő fát az övezeti előírás mértékéig pótolni kell.
A fapótlás helyét, módját az alkalmazott növényfajt, az ültetendő növény méretét, minőségét a városi főkertész véleményezése alapján az építésügyi hatóság határozza meg. A fapótlás szakszerű elvégzéséről a pótlásra kötelezett tartozik gondoskodni. A fapótlás faérték számítással meghatározott egy összegben megváltható.
Facsonkolás, alakító metszés 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyedi fán csak életveszély elhárítása érdekében történhet, szakember jelenlétében.
Fasor alakító-, illetve egészségügyi metszését kizárólag szakember illetve szakcég végezheti.
Közterületen lombos fa és tű- vagy pikkelylevelű örökzöld telepítése helyenként engedélyköteles.
A szabályozási tervben jelölt fasorok helyeit sem magas, sem mélyépítési létesítményekkel elépíteni, a fasor telepítés helyét megszüntetni nem lehet.
Közmű, elektromos- és egyéb mély-, és magasépítési munkák során a növényzetben keletkezett kárra a faérték számítás alapján az illetékes hatóság megváltási árat szabhat ki.
Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzskörméretének megfelelő összméretű fák telepítendők A fakivágási engedélyt bel- és külterület esetén a területileg illetékes jegyzőhöz kell benyújtani. Országos, vagy helyi közúthálózat tartozékaként álló, vagy a közút határától 10 méteren belül álló fa esetén az engedély iránti kérelmet a közút kezelőjéhez kell benyújtani.

A kérelemben meg kell jelölni a kivágás helyét, az érintett fák darabszámát, fajtáját és átmérőjét, a kitermelés okát, a kérelmező nevét és lakcímét.